Minden kultúrában vannak mítoszok, eredettörténetek. Ezekkel magyarázták az akkor élő emberek az emberiség és a Föld keletkezését. Ezen kívül a számukra megmagyarázhatatlan jelenségeket, természeti tényezőket is ezek által próbálták meg megmagyarázni. Pl. a görögöknél azért van villámlás, mert Zeusz dühös.

A magyar mitológia

Az ősi magyar mitológia nem maradt fenn, mert a kereszténység felvétele után ezt kiirtották az emberek emlékezetéből. A régi magyar mítoszok nyomai, töredékei a népmesék és népmondák alakjában maradtak fenn, ez alapján rekonstruálhatók. 

A zsidó értelmiségiek több területen is fontos szerepet töltöttek be, de különösen meghatározó volt jelenlétük a 20. század irodalmában. A II. világháború során kb. 6 millió zsidót gyilkoltak meg, a becslések szerint ebből nagyjából 550-600 ezer ember volt magyar. A hatalmas emberveszteségek mellett az irodalmi veszteség is jelentős.

Az Augustus-kor legnagyobb lírikusa, az antikvitás költőfejedelme Quintus Horatius Flaccus (Kr. e. 65-8). Apja felszabadított rabszolga volt, de fiát gondos nevelésben részesítette. Horatius Rómában, majd Athénban tanult. Caesar meggyilkolásában csatlakozik Brutus és társai közé.

Vergilius mutatta be Maecenasnak, aki barátjává fogadta a költőt. Mentesítette az anyagi gondoktól: kis birtokot ajándékozott neki Róma közelében. 

Összegyűjtöttem a 4 évfolyam kötelező olvasmányait. A középszintű kötelezőket mindenképpen érdemes elolvasni, de ezen felül van pár könyv, ami hasznos lehet írásbelin. A reflektáló résznél jól jön, ha tudtok írni irodalmi példákat, akár többet is. Ki tudja, mire ad pontot a tanár. Az irodalomkönyvemben van egy táblázat, amiben fel van sorolva a középszintű és az emelt szintű érettségik vizsgakövetelménye + milyen emelt szintű kötelezők vannak. Az interneten is találtam segítséget a kötelezők összeállításához, én is ezeket olvasgattam, nézegettem.

Minden év októberében nyilvánosságra hozza az Oktatási Hivatal a szóbeli tételeket, ezek között lehetnek ismeretlen művek, amiket el kell olvasni. 

Vergilius

Az augustusi kor legkiválóbb epikusa volt Publius Vergilius Maro (Kr.e. 70-19). Egyszerű paraszti családban született, édesapja taníttatta és közéleti pályára szánta, de Vergiliust nem vonzotta a politika. Életútját a költészet és a filozófia határozta meg. 

A római polgárháború idején Athénba menekült, itt ismerkedett meg Horatiusszal,  akivel életre szóló szoros barátságot kötött. A polgárháború véget értével visszatért Rómába, ahol Augustus császár felszólította, hogy írjon egy tankölteményt a polgárháború dúlta falusi élet leromlását megakadályozandó, amelyből minél több parasztember tanulhatja meg a szántóföld és a legelő körüli tennivalókat. A mű címe „Georgica”, azaz „paraszti dolgok” volt.

Előzmény: a thébai mondakör

• Labdakosz sarja, Laiosz jóslatot kapott Apollóntól: ha fia születik, a fiú meg fogja ölni őt, és saját anyját fogja feleségül venni.
• Bár Laosz ettől kezdve önmegtartóztató életet élt, felesége, Iokaszté egy alkalommal borral itatva ágyba csalta a királyt, s a gyermek megszületett.

Előző rész: Antigoné I. 

Letölthető: http://mek.oszk.hu/00500/00501/

Hangoskönyv:

A drámai harc és a jellemek

A tragédia egyetlen konfliktus köré épül. A főhős rendszerint olyan erkölcsi elveket képvisel, amelynek igazságát az adott korban mindenki elismeri, senki sem vonja kétségbe.

Kapcsolódó: A görög színház és színjátszás

A színjátszás kezdetei

A görög irodalom vezető műneme a dráma. A görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódott (Dionüszosz a bor és a szerelem istene.). A kardalból és az istentiszteleti táncokból született. Az első lépés a dráma felé az volt, hogy a karvezető kivált a kórusból, az isten oltárához lépve elmondott egy s mást, mire a kar énekkel válaszolt. Először Kr.e.535-ben egyesítették a táncot és a kardalokat, majd minden évben bemutattak ilyeneket. Ekkoriban a kardalok és dialógusok váltakozásaiból épült fel minden színpadi mű. Ebből fejlődött ki a tragédia.

A klasszikus szonett rendkívül nehéz műfaj: két négysoros strófában összesen négy-négy, majd két háromsoros strófában összesen három-három sornak kell rímelnie egymásra. A szonettkoszorú e komplikált versből tizennégyet állít össze olymódon, hogy mindegyik szonett legelső sora megegyezik az előző szonett utolsó sorával, majd pedig egy tizenötödiket úgy, hogy az első tizennégy szonett kezdősorait illeszti össze: ez a mesterszonett.