Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés

Képtalálat a következőre: „thinking” 

Ütemhangsúlyos

A hangsúlyos vers ritmusának alapja a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása.

Alapegysége az ütemegy hangsúlyos és 1 v. 2 v. 3 hangsúlytalan szótag kapcsolata.

Az ütemeket / jellel különítjük el. Az ütemeket szóhatárok, metszetek, sorvégek választják el. A sormetszet a sor belsejében meghatározott helyen ismétlődő szóközi szünet, // jellel jelöljük.

A sorfajtákat az ütem- és a szótagszám megnevezésével határozzuk meg.

Leggyakoribb sorfajták

Kétütemű sorok

Hatos
3 / 3     Szeretnék / szántani (Népdal)
4 / 2     Piros kendőt / vettem... (Weöres)
Hetes
4 / 3     Jön a tavasz, / megy a tél... (Weöres)
Nyolcas
4 / 4     Száll a madár / ágrul ágra... (Arany) = felező nyolcas
Tízes
5 / 5     Summáját írom / Eger várának... (Tinódi)
Tizenkettes
6 / 6     Ég a napmelegtől / a kopár szik sarja... (Arany) =felező tizenkettes

Háromütemű sorok

Kilences
3 / 3 / 3   Érik a / ropogós / cseresznye... (Népdal)
4 / 4 / 1   Feleségem / van nekem csak / Egy... (Petőfi)
4 / 2 / 3   Búcsúznunk kell / újra / kicsi ház (Babits)
Tízes
4 / 4 / 2   Olvad a hó, / tavasz akar / lenni... (Babits)
4 / 3 / 3   Kikeletkor /jó pünkösd / havában... (Balassi)
Tizenegyes
4 / 4 / 3   A virágnak / megtiltani / nem lehet... (Petőfi)
Tizenkettes
4 / 4 / 4   Itt hagynám én / ezt a várost / ha lehetne...  (Csokonai)

Négyütemű sorok

Tízes
3 / 2 // 3 / 2  Mikor az / uccán // átment a / kedves... (József A.)
Tizenkettős
4 / 2 // 4 / 2  Lóra, magyar, / lóra! // most ütött az / óra!... (Arany)
Tizenhármas
4 / 3 // 4 / 2  Összeszedi / a bolond // sete-suta / képét... (Arany)
Tizennégyes
4 / 4 // 4 / 2  Elvesztettem / zsebkendőmet // megver anyám / érte.  (Népdal)
Tizenötös
4 / 4 // 4 / 3  Áldott vagyok,/ én reményem, // nem kétséges/szerelmed...(Amadé)

Állandó strófaszerkezetek

A versszak (strófa) írásképileg többnyire üres sorokkal elválasztott, a vers szövegének egészében szabályosan ismétlődő, legalább két sorból álló egység.

Zrínyi-versszak: négysoros, négyes rímű, felező tizenkettesekből álló strófa

Véghöz vittem immár / nagyhírű munkámat,              6/6 a
Melyet irigy üdő, / sem tűz el nem bonthat,                6/6 a
Sem az ég haragja, / sem vas el nem ronthat,              6/6 a
Sem az nagy ellenség, / irigység nem árthat.              6/6 a

Balassi-strófa:

Vitézek mi lehet / ez széles föld felett / szebb dolog az végeknél ?     6 a/ 6a/ 7b
Holott kikeletkor / az sok szép madár szól, / kivel ember ugyan él;     6c/ 6c/ 7b
Mező jó illatot, / az ég szép harmatot / ád, ki kedves mindennél.     6d/ 6d/ 7b

 

 Időmértékes 

A szótag

Az időmérték alapja a szótagok időtartama. A legismertebb időmértékes ritmusrend a görög-római verselés.

Az időmértékes ritmus alapeleme a szótag, egységei a versláb, a kólon és a periódusok: a verssor és a strófa.

A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található.

A szótag rövid, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van.

A szótag hosszú, ha a magánhangzója hosszú vagy ha a rövid a magánhangzó után legalább két rövid mássalhangzó szerepel.

A hosszú szótag jele az elemzési képletben: 

A rövid szótag jele: 

A mora: egy rövid szótag kiejtésének időtartama. A hosszú szótag kiejtésének ideje: két mora.

A versláb

A versláb: rövid és/vagy hosszú szótagokból álló alapegység. A szakirodalom mintegy 40 verslábat tart számon.
A gyakoribb verslábak rendszere az alábbi táblázatban olvasható.

A versláb neve: Képlete: Példa:
Kétmorás: pirrichius ∪ ∪ pici
Hárommorások: jambus
trocheus (choreus)
tribrachis
∪ —
— ∪
∪ ∪ ∪
szökő
lejti
szapora
Négymorások: daktilus
anapesztus
spondeus
— ∪ ∪
∪ ∪ —
— —
lengedi
lebegő
lépő
Ötmorások: krétikus — ∪ — ugrató
Hatmorások: choriambus
"ionicus a minore"
"ionicus a maiore"
— ∪ ∪ —
∪ ∪ — —
— — ∪ ∪
lengedező
hadi lépő
lépő hadi

 

A versritmus meghatározó lábai az emelkedő verslábak (a jambus és az anapesztus - az első szótaguk rövid), illetve az ereszkedők (a trocheus és a daktilus - az első szótaguk hosszú).

Időmértékes ritmusú verssorok

A hexameter: hat lábból álló verssor, daktilusokból és spondeusokból áll. Az 5. versláb daktilus, a 6. általában spondeus.

Ritmusképlete a verslábak elkülönítésével: — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — 

Például:

Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhileuszét,vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak...  (Homérosz)

Az ógörög költészet egyik legrégibb sorfajtája.

A pentameter: önállóan ritkán szerepel, a legtöbbször a disztichonok második sorát alkotja.

A neve szerint 5 lábból áll, valójában 6-ból, de a 3. és a 6. láb csonka, és szünet egészíti ki.

Ritmusképlete lábakra tagolva: — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | —√ | | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | —√

Messze arany nyugaton újra kinyílt a virág! (Juhász Gyula)

A disztichon: sorpár, egy hexameterből és egy pentameterből áll.

 

Címkék: hasznos dok.