Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés
Ütemhangsúlyos
A hangsúlyos vers ritmusának alapja a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása.
Alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és 1 v. 2 v. 3 hangsúlytalan szótag kapcsolata.
Az ütemeket / jellel különítjük el. Az ütemeket szóhatárok, metszetek, sorvégek választják el. A sormetszet a sor belsejében meghatározott helyen ismétlődő szóközi szünet, // jellel jelöljük.
A sorfajtákat az ütem- és a szótagszám megnevezésével határozzuk meg.
Leggyakoribb sorfajták
Kétütemű sorok
Hatos
3 / 3 Szeretnék / szántani (Népdal)
4 / 2 Piros kendőt / vettem... (Weöres)
Hetes
4 / 3 Jön a tavasz, / megy a tél... (Weöres)
Nyolcas
4 / 4 Száll a madár / ágrul ágra... (Arany) = felező nyolcas
Tízes
5 / 5 Summáját írom / Eger várának... (Tinódi)
Tizenkettes
6 / 6 Ég a napmelegtől / a kopár szik sarja... (Arany) =felező tizenkettes
Háromütemű sorok
Kilences
3 / 3 / 3 Érik a / ropogós / cseresznye... (Népdal)
4 / 4 / 1 Feleségem / van nekem csak / Egy... (Petőfi)
4 / 2 / 3 Búcsúznunk kell / újra / kicsi ház (Babits)
Tízes
4 / 4 / 2 Olvad a hó, / tavasz akar / lenni... (Babits)
4 / 3 / 3 Kikeletkor /jó pünkösd / havában... (Balassi)
Tizenegyes
4 / 4 / 3 A virágnak / megtiltani / nem lehet... (Petőfi)
Tizenkettes
4 / 4 / 4 Itt hagynám én / ezt a várost / ha lehetne... (Csokonai)
Négyütemű sorok
Tízes
3 / 2 // 3 / 2 Mikor az / uccán // átment a / kedves... (József A.)
Tizenkettős
4 / 2 // 4 / 2 Lóra, magyar, / lóra! // most ütött az / óra!... (Arany)
Tizenhármas
4 / 3 // 4 / 2 Összeszedi / a bolond // sete-suta / képét... (Arany)
Tizennégyes
4 / 4 // 4 / 2 Elvesztettem / zsebkendőmet // megver anyám / érte. (Népdal)
Tizenötös
4 / 4 // 4 / 3 Áldott vagyok,/ én reményem, // nem kétséges/szerelmed...(Amadé)
Állandó strófaszerkezetek
A versszak (strófa) írásképileg többnyire üres sorokkal elválasztott, a vers szövegének egészében szabályosan ismétlődő, legalább két sorból álló egység.
Zrínyi-versszak: négysoros, négyes rímű, felező tizenkettesekből álló strófa
Véghöz vittem immár / nagyhírű munkámat, 6/6 a
Melyet irigy üdő, / sem tűz el nem bonthat, 6/6 a
Sem az ég haragja, / sem vas el nem ronthat, 6/6 a
Sem az nagy ellenség, / irigység nem árthat. 6/6 a
Balassi-strófa:
Vitézek mi lehet / ez széles föld felett / szebb dolog az végeknél ? 6 a/ 6a/ 7b
Holott kikeletkor / az sok szép madár szól, / kivel ember ugyan él; 6c/ 6c/ 7b
Mező jó illatot, / az ég szép harmatot / ád, ki kedves mindennél. 6d/ 6d/ 7b
Időmértékes
A szótag
Az időmérték alapja a szótagok időtartama. A legismertebb időmértékes ritmusrend a görög-római verselés.
Az időmértékes ritmus alapeleme a szótag, egységei a versláb, a kólon és a periódusok: a verssor és a strófa.
A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található.
A szótag rövid, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van.
A szótag hosszú, ha a magánhangzója hosszú vagy ha a rövid a magánhangzó után legalább két rövid mássalhangzó szerepel.
A hosszú szótag jele az elemzési képletben: —
A rövid szótag jele: ∪
A mora: egy rövid szótag kiejtésének időtartama. A hosszú szótag kiejtésének ideje: két mora.
A versláb
A versláb: rövid és/vagy hosszú szótagokból álló alapegység. A szakirodalom mintegy 40 verslábat tart számon.
A gyakoribb verslábak rendszere az alábbi táblázatban olvasható.
A versláb neve: | Képlete: | Példa: | |
Kétmorás: | pirrichius | ∪ ∪ | pici |
Hárommorások: | jambus trocheus (choreus) tribrachis |
∪ — — ∪ ∪ ∪ ∪ |
szökő lejti szapora |
Négymorások: | daktilus anapesztus spondeus |
— ∪ ∪ ∪ ∪ — — — |
lengedi lebegő lépő |
Ötmorások: | krétikus | — ∪ — | ugrató |
Hatmorások: | choriambus "ionicus a minore" "ionicus a maiore" |
— ∪ ∪ — ∪ ∪ — — — — ∪ ∪ |
lengedező hadi lépő lépő hadi |
A versritmus meghatározó lábai az emelkedő verslábak (a jambus és az anapesztus - az első szótaguk rövid), illetve az ereszkedők (a trocheus és a daktilus - az első szótaguk hosszú).
Időmértékes ritmusú verssorok
A hexameter: hat lábból álló verssor, daktilusokból és spondeusokból áll. Az 5. versláb daktilus, a 6. általában spondeus.
Ritmusképlete a verslábak elkülönítésével: — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | — ∪
Például:
Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhileuszét,vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak... (Homérosz) |
Az ógörög költészet egyik legrégibb sorfajtája.
A pentameter: önállóan ritkán szerepel, a legtöbbször a disztichonok második sorát alkotja.
A neve szerint 5 lábból áll, valójában 6-ból, de a 3. és a 6. láb csonka, és szünet egészíti ki.
Ritmusképlete lábakra tagolva: — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | —√ | | — ∪ ∪ | — ∪ ∪ | —√
Messze arany nyugaton újra kinyílt a virág! (Juhász Gyula)
A disztichon: sorpár, egy hexameterből és egy pentameterből áll.