Kapcsolódó: A görög színház és színjátszás

1. Előzmények: a thébai mondakör

• Labdakosz sarja, Laiosz jóslatot kapott Apollóntól: ha fia születik, a fiú meg fogja ölni őt, és saját anyját fogja feleségül venni.
• Bár Laosz ettől kezdve önmegtartóztató életet élt, felesége, Iokaszté egy alkalommal borral itatva ágyba csalta a királyt, s a gyermek megszületett.
• Laosz a csecsemő bokáját keresztülszúrta és megkötözte, (Oidipusz=dagadtlábú) majd szolgájával kitetette a Kithairón hegyére.
• A szolga megsajnálta a csecsemőt, egy pásztornak adta, így került Korinthoszba, ahol a gyermektelen királyi pár nevelte fel.
• Később Oidipusz a delphoi jósdából maga is megismerte a Laiosznak adott jóslatot, s hogy az be ne teljesedhessen, elhagyta Korinthoszt.
• A Théba felé vezető úton szóváltásba keveredett egy szekér utasával, akit a lovak közé vetett. A lovaktól halálra tiport idegen valójában vér szerinti apja volt.
• Laiosz városát épp egy szfinx tartotta rettegésben, s Oidipusz azzal hárította el a veszélyt a városról, hogy megfelelt annak találós kérdésére. (Melyik az az élőlény, amelyiknek hangja csak egy van, de lába hol kettő, hol három, hol négy,s akkor a leggyöngébb, amikor a legtöbb a lába?)
• Ezért a városlakók hálából Théba királyává tették, s Oidipusz elvette a régi király özvegyét, vagyis a saját anyját.
• A vérfertőző házasságból született Polüneikész, Eteoklész, Antigoné és Iszméné. 
• Az istenek haragját pusztító dögvész jelezte, és egy újabb jóslat szerint a csapást csak Laiosz gyilkosának megbüntetésével háríthatták el. 
• Oidipusz nyomozásának eredményeként a gyilkosban önmagára ismert. 
• Iokaszté szégyenében öngyilkosságot követ el, Oidipusz kiszúrta a saját szemét, és fiait megátkozva - mert azok áldozati szertartás közben megsértették- elhagyta a várost.
• Száműzöttként vándorolt Antigoné kíséretében, míg Kolónoszban elérte a halál.
• Fiai abban állapodtak meg, hogy felváltva uralják Théba trónját, de az első év elteltével Eteoklész nem adta át a hatalmat testvérének.
• Ezért Polüneikész Argonból szerzett haddal indult Théba ellen, s a testvérek párviadalban egymás kezétől estek el. Théba trónját Iokaszté testvére, Kreón foglalta el.

2. Az antik dráma jellegzetes vonásai

Az események színhelye egyetlen tér: a thébai palota előtti tér. A konfliktusok itt játszódnak, de több eseményt csak elmond, az igazi események a háttérben játszódnak, ezekről csak a hírnökök számolnak be. Ennek oka: feszültségkeltés. A tragédia időtartama csupán néhány óra. 

A kórus (kar), mely énekkel,tánccal kísérte és magyarázta a cselekményt, mely elválaszthatatlan a görög drámától. Fontos szerepe volt a karnak a tragédiák szerkezeti tagolásában: a felvonásokat választotta el egymástól.Az Antigonéban a kar nemcsak elválasztják, de össze is kapcsolják az egymás után következő párbeszédes jeleneteket: megteremti az összefüggést a prologosz és az 1. jelenet (epeiszodion)  között.  Megtudjuk, hogy a vének tanácsát az új király hívta össze, s már közeledik is Kreón.

A többi kardalnak is ugyanilyen kettős- elválasztó és összekötő- funkciója van. Észrevehető különbség van  a dialógusok és a kardalok verselése, nyelve, stílusa között. A dialógusok hatos jambikus sorokból állnak, található benne egy sormetszet is (UII):

U-I U-I UII - I U- U- U-

A dialógusokat Szophoklész attikai nyelvjárásban írta.

A jambikus vers közelebb áll az élőbeszédhez, s könnyebb a színpadon szavalni. A kardalok versmértéke a legnagyobb változatosságot mutatja:

Ionicus a maiore: - - U U 

Ionicus a minore: U U - - 

Choriambus: - U U -

Az Antigoné szerkezete

Szophoklész nagy művésze a tragédia szerkesztésének: már a prologoszban előrejelzi sz összeütközés bekövetkezését. A tragédia vége felé némi reménysugarat is nyújt, de csak azért, hogy annál megsemmisítőbben hasson a katasztrófa.