Nagy dilemma eldönteni, hogy miből tegyen emelt szintű érettségit a kétségbeesett diák. Összeszedtem néhány kérdést és választ, remélem ez segít eldönteni, hogy érdemes-e emeltezni.

Én azért vállaltam be a magyart, mert érdekel, ill. nem utolsó sorban a kiválasztott egyetemi szakhoz is kell majd az emelt. Rengeteget olvasok, több helyesírási versenyen is voltam már, így arra gondoltam, hogy végül is "miért ne?".

Nem bántam meg, hogy végül nem közép szinten mentem, bár azért okozott némi bosszúságot a felkészülés (főleg a szóbelire készülés...).Senkit sem szeretnék elbátortalanítani, de van pár dolog, amit érdemes tudni az érettségire jelentkezés előtt. 

1.Tényleg nehéz az emelt magyar?

Igen, szerintem alapvetően az. A nehézsége abban rejlik, hogy egy hatalmas nagy zsákbamacska az írásbeli része. Nálam ez úgy volt, hogy leültem tanulni, és egyszerűen nem tudtam, hogy mit tanuljak: évszámokat? Költők életét? Fogalmakat? Vagy inkább kötelezők elemzéseit nyálazzam át?

Az az igazság, hogy MINDEN kell. Hiszen soha sem lehet tudni, hogy az adott év májusában/októberében ki/mi fog előjönni a feladatok során.  A feladatok sokrétűsége és sokszínűsége az, ami megnehezíti a magyart emelt szinten.

Azt javaslom, hogy ha kacérkodsz az emelt szint gondolatával, akkor nézd meg korábbi évek feladatsorait, próbálj meg párat megoldani, majd ellenőrizd is le a megoldásodat. Nézegesd korábbi évek szóbeli tételeit is, a könyvesboltokban általában még vannak tételes könyvek, lapozz beléjük a boltban, nézd meg, mik a témák,ezekből mennyit ismersz. Ugyanis pár tételt változtatnak meg évente, van átfedés pl. a 2017-es és a 2018-as tételek között, kb, 70%-ban ugyanazok a tételek voltak nekünk, mint azoknak, akik egy évvel korábban érettségiztek.

2. Kinek érdemes magyarból emeltezni?

Akinek a továbbtanuláshoz kell, illetve akit érdekel a magyar. De ha a továbbtanuláshoz nem feltétlenül szükséges a magyar, akkor gondold át. Nekünk a tanárunk azt mondta a fakultációválasztás előtt, hogy csak  a pontok miatt ne vállaljunk be egy emeltet, pl. egy nyelvvizsga könnyebben meglehet (és magasabb százalékkal) mint egy emelt magyar. Akár egy töri emelt is jó választás lehet, ha az könnyebben megy, mint a magyar. Ha nem szívesen csinálnád a magyart, akkor nagyon hamar bele lehet unni, meg lehet utálni az egészet, és nem ér annyit az egész.

De ha a alapjában véve szeretsz olvasni, érdekel az irodalom, és a nyelvtant sem utálod, akkor érdemes megpróbálni.

Érdemes megkérdezni a tanárodat, hogy ajánlja-e neked az emelt szintet. Ha a tanár lebeszél róla, akkor jól gondold át, hogy mégis belevágsz-e.

3. Milyen könyvből és hogyan tanuljak?

Az én bejegyzéseim alapja a Mohácsy Károly-féle irodalomkönyv, ezt tudom ajánlani. Illetve Pethőné Nagy Csilla könyveit tudom még ajánlani, de ha van gimis/középiskolai tankönyved, az is megteszi. Én beruháztam még egy fogalomgyűjteménybe is, ezeket fakultáción is lehet használni.  Pl. Palotásné Nagy Éva: Fogalomgyűjtemény magyar nyelv és irodalomból c. könyve nagyon jó, ezt tudom ajánlani.

Utólag mondom, hogy a kapkodás semmi jóhoz sem vezet. :D Szépen sorjában vedd végig az irodalomtörténeti korszakokat, a korstílusokat érdemes jól memorizálni. Ha pl. egy verselemzésnél semmi sem jut eszedbe, de van egy évszámod, amiből ki tudsz indulni, akkor nyert ügyed van. Ilyenkor le lehet írni a kor stílusjegyeit, kortársakat, történelmi eseményeket is bele lehet szőni az elemzésbe. (Hiszen az irodalom szimbiózisban él a történelemmel.)

Érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a 20. századi magyar írókra, költőkre, főképp ebből az időszakból szoktak lenni a feladatok. De tényleg érdemes átnézni a régebbi korokat, kötőket, drámaírókat is! Akármi előjöhet az érettségin, pl. pár éve Csokonai, Berzsenyi, Katona József Bánk Bánja. 

Hasznos, ha végigcsinálod az elmúlt évek feladatsorait. Ugyan 2017-től változott az érettségi, de akkor is érdemes megnézni a korábbi feladatokat , gyakorlásnak tökéletesek.

A feladatok mellett szakíts időt a műelemzéseknek. Igen, a novellaelemzésnek is! (Nem mindig volt verselemzés, ha emlékezetem nem csal meg.)  Próbálj meg minél több műelemző és reflektáló feladatot megírni, és ha van rá lehetőséged, ellenőriztesd le egy tanárral. 

4. Mikor tudjuk meg a tételcímeket? Milyen hosszú egy tétel?

A tételsort már október végén/ november elején tudni lehet, érdemes őket már akkor nézegetni, ne másnaposan, a hétfői szóbelit megelőző vasárnap este lásd őket először. Az ismeretlen műveket mindenképpen olvasd el, itt tényleg nem jó ötlet ellógni a kötelezők kiolvasását. Hiába van 20 tétel, akkor is van esély arra, hogy kihúzod azt az egyet, amibe bele sem olvastál.

Én megvettem a könyvesboltban a tételes könyvet, szerintem ez a legjobb döntés a tételek beszerzése során, hiszen ebben biztos, hogy minden benne van. Sőt, még feladatok is vannak a tételek után, az irodalom és a nyelvtan tételek után is, így sokkal könnyebb gyakorolni a szóbelire.

A könyvben egy tétel kb. 4-5 oldal (nem A4-es könyv), a tételek nehézsége attól függ, hogy éppen melyik költőről/korstílusról van szó. Persze itt is vannak kötelező szerzők, mint pl. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Ha jól tudom, ennél még több kötelező szerző is van, amikor én érettségiztem, akkor őket válogatták össze. Ilyenkor nem kell tudni az egész költészetét, hanem csak részleteket, pl. Petőfi Sándor szerelmi költészete, vagy Ady istenes versei, tehát nem kell a többi (ezt jól megmondtam :D). 

A szóbelin pedig a kihúzott lapon van egy feladat, sokszor nem is kell az egész tételt elmondani. Életrajzot nem kérdeztek, nem is lett volna rá idő.

5. Miben különbözik az emelt szintű írásbeli érettségi a közép szinttől?

Először is: a tananyag mennyisége. Sokkal alaposabb tudást követel meg az emelt szint. Ebből kifolyólag nagyobb a megtanulandó fogalmak és életrajzok mennyisége, több a kötelező olvasmány is. Kattints ide, és meg tudod nézni, mik a kötelezők. 

Másodszor: az írásbeli és a szóbeli nem a saját iskoládban lesz, hanem egy kijelölt suliba kell elmenned. 

Harmadszor: Az emelt szintű írásbeli 240 perces (ugyanúgy, mint a közép szintű). Az írásbeli egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból áll össze. 

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó (30 pontot lehet rá kapni), a reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó (20 pontot lehet érte kapni).

A teremben van pár darab helyesírási szótár, amiket az írásbeli alatt lehet használni.

6. Miben különbözik a szóbeli? 

A tételeket középszinten a saját tanárod állítja elő. Emelt szinten az Oktatási Hivatal teszi közzé a tételcímeket, ez minden év októberében történik meg. Az írásbeli időpontja előtt kb. 1-2 hónappal pedig elérhetővé válik a könyvesboltokban a kidolgozott tételeket tartalmazó könyv. 

A szóbelin ugyanúgy 30 perc a felkészülési idő, mint közép szinten. Azonban emelt szinten összesen 20 percet kell beszélni a két tételről (egy irodalom és egy nyelvtan), nagyjából 10-15 percet az irodalom, 5-10 percet pedig a nyelvtan tételről.

Hasonlóan a közép szintű szóbeli vizsgához, itt is kint van a padon az összes kötet, esetleg forrás, ami a tétel kifejtéséhez szükségeltetik.

Közép- és emelt szinten ugyanúgy oszlanak el a megszerezhető pontszámok, vagyis a maximális 50 pont: 10 pont járhat a nyelvi tétel kifejtéséért, 25 az irodalmi tétel elmondásáért, és 15 pontot lehet szerezni a kifejtés nyelvi minőségével.

A két tétel kifejtésének értékelése a következő szempontok alapján történik:

• Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
• Tárgyi tudás
• Szövegismeret, szövegértés
• Feladatmegoldó képesség
• Gondolatgazdagság
• Önálló vélemény
• A feladat kifejtettsége

A nyelvi minőségért járó maximális 15 pont szempontjai a következők:

• Rendszerezés, lényegkiemelés
• Logikus gondolatmenet
• Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
• Megfelelő szókincs, szóhasználat
• Érthető előadásmód.

7. Hány százalék után jár többletpont az emelt szintű érettségiért?

Az emelt szintű érettségiért 50 pluszpontot lehet kapni. Arra viszont figyelni kell, hogy legalább 45%-ot el kell érni ahhoz, hogy ezt a plusz 50 pontot megkapjuk. 

Remélem sikerült ezzel a pár kérdéssel és válasszal segíteni. Sok sikert a felkészüléshez! :)