Minden kultúrában vannak mítoszok, eredettörténetek. Ezekkel magyarázták az akkor élő emberek az emberiség és a Föld keletkezését. Ezen kívül a számukra megmagyarázhatatlan jelenségeket, természeti tényezőket is ezek által próbálták meg megmagyarázni. Pl. a görögöknél azért van villámlás, mert Zeusz dühös.

A magyar mitológia

Az ősi magyar mitológia nem maradt fenn, mert a kereszténység felvétele után ezt kiirtották az emberek emlékezetéből. A régi magyar mítoszok nyomai, töredékei a népmesék és népmondák alakjában maradtak fenn, ez alapján rekonstruálhatók. 

Régi magyar vallás: sámánizmus. A sámán szó jelentése: egy olyan tagja a törzsnek, aki a természetfeletti lényekkel tartja a kapcsolatot. Feladatai: tanítás, gyógyítás. Jellel választották ki a sámánokat, pl. aki burokban született, felesleges csontja van. A magyar sámánt táltosnak nevezték.

Természetfeletti lények az ősi magyar mitológiában:

• istenek (legnagyobb hatalom):

                                    -Öregisten: "nagy", az Atya

                                    -Istenanya

• ördög
• szellemek
• mesebeli lények: törpe, óriás, boszorkány

Világkép:

 A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa. „Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” írja Kiszely István Az ősmagyarok hitvilága című munkájában.

A fa ágai tartják a Napot és a Holdat. A Nap a férfit jelenti, a Hold pedig a nőt. A fa felett helyezkedik el a Menny, ami 7 rétegből áll. A fa gyökerei között van a lejárat az Alvilágba, a fa törzsében van a közlekedés a Menny és az Alvilág között. 

A világfa összeköti az Eget és Földet, Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek.

2. A magyar irodalom kezdetei:

 A középkori kultúra elevenen pezsgő szellemi áramába kapcsolódott be a népvándorlás hullámai által a Kárpát-medencébe sodródott magyarság.  A feudális államalapítás és a kereszténység felvétele utáni első századokban, művelődéstörténetünk kezdetén a mi irodalmi alkotásaink először a korabeli egyházi irodalom nemzetközi nyelvén, latinul íródtak, de a  magyar nyelvirodalmi, írásbeli felhasználása is hamarosan nélkülözhetetlenné vált.

A tihanyi apátságnak 1055-ből származó latin nyelvű alapítólevelén például 58 magyar szó (szókapcsolat) olvasható, s ezek helyesírása már határozott következetességet mutat. 

Évszázadokon át énekeltek a regösök (énekmondók)  és meséltek a magyar nép eredetéről, honfoglalásáról, a kalandozásokról és a kiemelkedő hősökről. Ezeket az énekeket és meséket a középkori latinul író krónikások felhasználták a maguk történeti műveiben, a gesztákban. A geszta- az eseményeket időrendi sorrendben lejegyző krónikával szemben- szépirodalmi igénnyel megírt, tudatosan  szerkesztett, latin nyelvű, középkori történeti mű, műfaj. Gyakran használ fel mondai elemeket, szabadon vegyíti a valóságot és a költészetet. 

Énekesek	Tihanyi apátság alapítólevele

S bár a magyar ősköltészetből nem maradt ránk egyetlen sor, egyetlen szó sem, mégis tudjuk,hogy létezett egy ősi, magyar nyelvű, csak szájhagyomány útján terjedő epikus és lírai költészet.

Anonymus (Névtelen) az első ránk maradt történeti műben, a Gesta Hungarorumban fölényes gőggel utasítja el magától műve "előszavában"- az írástudatlanok fabuláit és a regösök énekeit.  Később mégis mellékesen megemlíti a kalandozásokról szólva:

Háborúikat és egyes hőstetteiket,
ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni, higgyétek el a regösök csacsogó
énekeinek meg a parasztok hamis meséinek, akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig
nem hagyják feledésbe menni. Azonban némelyek azt mondják, hogy egészen Konstantinápolyig
mentek ők, sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. Mégis
én, mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam, hanem csupán a parasztok
hamis meséiből hallottam, azért jelen művembe nem akartam beleírni.

Pais Dezső fordítása

Anonymusnak ez a megjegyzése  is ékes bizonyítéka annak, hogy még a 13. század elején élt, létezett ez a népi költészet.  A többi gestaíró a mondák és énekek anyagát mint tényt vitték be írásaikba. Anonymusnál olvashattunk a mondák közül Emese álmáról és a vérszerződéséről. 

Kézai Simon gesztája (Gesta Hungarorum et Hungarorum) a 13. század végén, 1283 körül keletkezett. Művének újszerűsége, hogy a hun-magyar rokonságot a két nép azonosságáig tágítja. munkájának első, nagyobbik részében a hun históriát, Attila történetét meséli el, a honfoglalást pedig mint a hunok (magyarok) visszajövetelét írja le.

A hun-magyar azonosság elképzelését veszik át későbbi történetíróink is. Kálti Márk (14.század) gesztájának szövege az ún. Képes Krónikában, egy gazdagon díszített kódexben maradt fenn. Sok ősi monda található meg  Képes Krónika lapjain is, ezek lettek később forrásai jelentős irodalmi alkotásoknak, pl. Arany János: Buda halála

A magyar népköltészet kincseinek 19-20. századi tudós összegyűjtésekor találtak olyan ősréginek tűnő szövegeket, melyeknek sorai, szavai alig vagy ,ár nem voltak érthetőek. Ilyenek például a regösénekek egyes kifejezései.

Gesta Hungarorum	Anonymus szobra