Az Odüsszeia előzménye: Trója

A mű letölthető: http://mek.oszk.hu/00400/00408/

Hektór halála után Trója hamarosan elesett, s az életben maradt görög  harcosok több-kevesebb kaland után hazaértek otthonukba. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra vártak hiába hazájában, Ithakában. Az ő viszontagságos küzdelmeiről, tízéves hányódásáról s hazatéréséről szól a második homéroszi költemény, az Odüsszeusz.

Az Odüsszeia-költő egy seregnyi dolgot "leutánoz" az Íliászból: pl. az állandó eposzi kellékek használatában, több mondatformulát, szerkesztőtechnikájában átveszi az "in medias res" kezdést is, tehát feltételezi, hogy ismerjük az előzményeket és az Íliászt.

Eposzi kellékeket ide kattintva találod!

A hősköltemény időtartama valójában 40 nap, ennyi idő telik el a cselekmény megindulása (a hős hazatérését elhatároz istengyűlés) és a befejeződése ( az ithakai békekötés) között. 

Míg az Íliász csak célzásokban szólt a múltról és a jövőről, addig az Odüsszeiában lényegesen nagyobb szerepet kap a múlt: a háborút átélt szereplők visszatekintő (retrospektív) elevenednek meg a trójai ostrom utolsó mozzanatai s az azóta eltelt tíz éveseményei. 

Új embereszmény: Odüsszeusz

Az Íliász expozíciója egyetlen eseményre irányítja a figyelmet: Akhilleusz haragjára és annak végzetes következményeire. 

Az Odüsszeusz eltér az Íliász világképétől, embereszménye is más. Az Íliászban a harcban (akár halál által)  nyert dicsőség, a sosem múló hírnév a lényeg. Az Odüsszeiában az élet a  a legfőbb érték, tehát az embereszmény  már nem a "bátor ember", hanem  a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes ember.

Az istenek korlátozott szerepe

Az Odüsszeia bevezetésében még egy új vonás figyelhető meg: az író azt írja, hogy a hősök hazatérését nem a végzet vagy az istenek akarata hiúsította meg. Pusztulásuk már nem végzetszerű, nem kikerülhetetlen: oka az ostobaság, a mohóság.Tehát az istenek befolyásoló szerepe csökkent.

Jaj, csak örökkön az isteneket vádolja az ember:
azt mondják, a csapás mind tőlünk jön, de bizony hogy
ostoba vétkeikért szenvednek a végzeten is túl;

(I. 32-34)

A bölcs Odüsszeusz - isteni segítséggel bár, de a cselekvési lehetőségek között önállóan döntve- ezernyi veszéllyel szemben kiharcolja a hazatérést. Nincs tehát eleve elzárva a hazafelé vezető út, csak önmagukat kell(ene) legyőzniük, lelküket megfékezniük. 

Az Íliászban az emberek az istenek "játékszerei", tehát a végzet által előre eldöntött sorsukat kikerülni nem, legfeljebb tragikus hősiességgel vállalni tudják. Az Odüsszeia világában az emberek sorsát nem, vagy csak kizárólagosan istenek intézik. Létezik még ugyan végzet, de ez inkább már az emberek lelkében, jellemében, akaratában rejlik. Az istenek szerepe is meglehetősen korlátozott: tisztes távolból figyelik az eseményeket s közvetlen, személyes beavatkozásra nem is kerül sor. Csupán Pallasz Athénénak volt jelentősebb szerepe, de ő is mindig földi ember képében jelenik meg. 

Az Odüsszeia hőse a felnőtt, felelősségteljes ember. Egész története azt példázza: az ember nemcsak vállalhatja, hanem alakíthatja is a rá mért sorsot.

Bonyolultabb mese- bonyolultabb szerkezet

Az Íliász költője a trójai háború történetéből egyetlen szakaszt emel ki, de azután következetesen ragaszkodik a kronológiai sorrendhez. Az Odüsszeia-költő más szerkezetet alkalmaz: eposzi cselekménye egyszerre két szálon, két színteren indul meg.
A költő tudatosan vezet el legelőször Ithakába, az otthon várakozókhoz. Az istenek döntése után (20 év után térjen haza Odüsszeusz) Pallasz Athéné hozza mozgásba az eseményeket: meglátogatja Télemakhoszt, Odüsszeusz fiát, és azt monda neki, hogy keresse fel Nesztórt (aki ismeri Odüsszeuszt), majd menjen el Spártába. Közben megtudjuk, hogy Pénelopét, Odüsszeusz feleségét már 3 éve ostromolják a kérők, hogy válasszon végre új férjet magának, hiszen Odüsszeusz rég halott. Az elbizakodott kérők dőzsölnek a királyi palotában, pusztítják Odüsszeusz vagyonát. 

Az első négy énekben csak szó van Odüsszeusztól, ő maga nem jelenik meg. Szerkezeti szempontból fontos funkciója van ennek a résznek: 

• Bemutatja Ithakát, ahol most anarchia dúl, felborult az erkölcsi rend, s ezzel eleve indokolttá teszi a későbbi véres leszámolást.
• Bizonyítja Pénelopé hűségét, zavart tétovaságát, hiszen maga sem meri sokáig halogatni az új nászt, bár Odüsszeuszt szereti.
• Ábrázolja Télemakhosz gyermekből férfivá érését, mert csak így lehet apjának méltó harcostársa az igazságszolgáltatásnál, az eposz végén.

Télemakhosz útra kelése után Pallasz Athéné isteni paranccsal tér Kalüpszó nimfához, aki fogságban tartja Ogügé szigetén Odüsszeuszt, mert beleszeretett a hősbe. Odüsszeusz már hét éve van a nimfával. Az örökifjú istennő egy időre elhomályosította Odüsszeuszban hazáját és feleségét. Annál inkább csodálhatjuk lelki erejét, hiszen éppen itt, a bolyongásának utolsó előtti állomásán kell a legnehezebb próbákat kiállnia. Önmagát győzi le, megfékezi lelkét. Otthonáért lemond a zavartalan boldogságról és az örök életről, amit Kalüpszó felkínált neki. 

Maga készíti el tutaját, s útra kel Ogügé szigetéről. Húsz nap alatt megérkezik Szkhéria szigetére, a phaiákok hazájába. Kimerülten feküdt a parton, álmából a tőle nem messze labdázó lányok sikolya ébresztette fel. A sziget lakói azonban békések és vendégül látják, bár nem fedi fel előttük rögtön, ki is ő valójában. Megismerkedik Nauszikaával, a phaiák királylánnyal. Ha akarná meghódíthatná a nőt, és vele a trónt is, de uralkodik vágyain és csak a hazautazásra gondol. A IX. énekben beszél arról, hogy ő Odüsszeusz és hogy mi történt vele a trójai háború után, ekkor meséli el kalandjait. 

A jelen idejű elbeszélés megszakad, helyette a múlt kerül előtérbe. A hazafelé tartó út történetei időrendi sorrendben meséli el a hős. Odüsszeusz a társaival a következő 10 kalandon megy keresztül:

• 1. kaland: Feldúlják a kikón nép Iszmarosz nevű városát. Asszonyokat és kincseket rabolnak,de a kapzsi mohóság miatt - nem hallgatva Odüsszeusz figyelmeztetésére- többen elesnek.
• 2. kaland: A lótuszevők szigetén Odüsszeusz 3 társa - megízlelvén a lótuszt- nem akar hazamenni. Őket erőszakkal kell kiszakítani a minden gondot feledtető mámor kábulatából. 
• 3. kaland: A küklopszok szigetén Odüsszeusz agyafúrtságának hála megvakítják Polüphémoszt, aki Posszeidón fia. Ezért is haragszik meg olyan nagyon Odüsszeuszra és küld rá viharokat és rossz szelet. A kaland során hat társa meghal, felfalja őket a szörnyeteg, de hatan túlélik és gazdag zsákmányt szereznek.
• 4. kaland: Aiolé szigetén kötnek ki, ahol a szelek királya egy bőrtömlőt ad Odüsszeusznak, amiben a hatalmas tengeri viharokat keltő szelek vannak fogvatartva. A társak balgasága és kíváncsisága miatt kinyitják a tömlőt és elsodródnak Ithakától, vissza Aiolosz szigetére. 
• 5. kaland: Télepülosznál kötnek ki, ahol hatalmas emberevő óriások laknak és sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Csupán az övé marad meg, a többi elsüllyed.
• 6. kaland: Kirké istennő szigetén további társakat veszít Odüsszeusz, ugyanis 21 emberét disznóvá változtatta az istennő. Hermész segít megtörni a varázst és kiszabadítani a póruljártakat. Kb. 1 évig maradnak a szigeten.
• 7. kaland: Kirké azt javasolja Odüsszeusznak, hogy látogasson el az Alvilágba és kérjen jóslatot Teiresziásztól. Itt megtudja, hogy egyáltalán nem reménytelen a hazaút, csak saját maguk hibáit kell legyőzniük. Sok görög harcos lelkét is látja itt Odüsszeusz, akiket trójánál győztek le. Találkozik Agamemnónnal is, a mükénéi királlyal. Elmeséli neki, hogy miután hazatért a győztes trójai hadjáratból, felesége és szeretője csellel meggyilkolták. Agamemnón ezért elátkozta feleségét, Klütaimnésztrát és vele együtt minden nőt a világon. Még Penelopé neve is gyanúba kerül. Odüsszeusz erre gyanakvóbbá és óvatosabbá válik és már nem siet vissza annyira. Ezért is használják ki ennyi ideig Kirké vendégszeretetét. Az istennő feltárja a hazatérés veszélyeit, de a társak erről nem szereznek tudomást.
• 8. kaland: Továbbhajóznak és a Szirénekkel kell szembenézniük. Odüsszeusz az egyetlen, aki hallhatja éneküket, mert már ellent tud mondani vágyainak. Ennek ellenére odakötteti magát az árbóchoz, a társak fülét pedig viasszal tömi be. A Szirének pontosan tudták mi Odüsszeusz gyenge pontja és megígérik, hogy olthatatlan tudásszomját csillapítani fogják.
• 9. kaland: A Szkülla közelében hajóztak, amikor hat embere odaveszett. Odüsszeusz tudatosan vállalta mindezt, hogy a többiek lelkét megmentse. Ez volt az egyetlen lehetőség, hogy megmeneküljenek a Kharübdisz halálos örvényétől.
• 10.kaland: kaland: Thrinakié szigetén Teiresziász és Kirké tilalma ellenére ettek a Napisten, Héliosz legszebb marháiból. Saját emberi gyarlóságuk és mohóságuk vitte őket ebbe a bűnbe. Büntetésük az lett, hogy mikor újra tengerre szálltak, hatalmas viharba kerültek és csak Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napon keresztül hánykolódott egy fába kapaszkodva, amikor Kalüpszó szigetére megérkezett.

Ithaka- leszámolás a kérőkkel

A kalandok elmesélése után visszatérünk a jelenbe: ünnepélyesen elbúcsúztatják Odüsszeuszt a phaiákok, hajóval hazaviszik Ithakába.

Az eposz teljes második fele Ithakában játszódik, a költő már időrendi sorrendben adja elő az eseményeket.Összekapcsolódik a két cselekményszál: szinte egyidőben ér haza Odüsszeusz ésTélemakhosz. Mindketten titokban érnek haza, mindkettőjüket halálos veszély fenyegeti: a kérők meg akarják ölni őket. A végső rendteremtésig azonban sok sérelmet és megaláztatást kell átélnie: megvetik, lenézik, kigyúnyolják.  A kérők vagyonát dézsmálják, a szolgálók egy része bordélyházzá zülleszti Odüsszeusz fényes királyi palotáját. Hihetetlen önfegyelem és lelkierő kell ahhoz, hogy meg tudja fékezni indulatait. Ez a harc a legnehezebb: nem fedi fel egyelőre kilétét, önmagát győzi le, bár "ugatott mellében a szíve." (XX.13)

A kérők hitvesétől akarják megfosztani, vagyonából kiforgatni, a legelvetemültebbek pedig még a fiát is meg akarják ölni.Saját szemével tapasztalja hát, hogy milyen alattomos ellenséggel kell megvívnia. Nincs irgalom és megbocsátás. 

Sor kerül Pénelopé íjversenyére: a nő azt mondja, aki elbírja Odüsszeusz íját és lő vele, ahhoz megy feleségül, de senki sem tudja felemelni. Ezután Odüsszeusz és Télemakhosz kivégzi a kérőket, felakasztják a szolgákat.

Odüsszeusz jogos ítéletet hajtott végre: a büntetés megfelelt a bűnnek. Öldöklése nem öncélú kegyetlenség, nem talál benne örömet, terhére van. Pénelopéval és idős apjával való találkozás után még egy feladat vár Odüsszeuszra: szembe kell nézniük a polgárháború lehetőségével, meg kell küzdeniük a lemészárolt kérők rokonaival. Pallasz Athéné segítségével ez a probléma is megoldódik, győz a józan ész. Odüsszeusz boldogan, megkönnyebbülve hagyja abba a harcot.Helyreállt a törvényes rend, a jog és az erkölcs uralma.Diadalmaskodott az emberség és az értelem világa. 

Ismétlő videó: