Jelentése: A Fehérvárra menő hadútra. (1055- A tihanyi apátság alapítólevele)

A nyelvemlékek

A nyelv régebbi állapotát megőrző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozások. A nyelvtörténeti kutatás forrásai a különböző nyelvi szinteken. A nyelvi rendszer változásai: hangtan, alaktan, mondattan. Továbbá: a szókincs, a jelentés, a helyesírás, a szövegtípusok változása.

A magyar nyelv történetének korszakai:

• Ősmagyar kor: a honfoglalásig ( nem maradt fenn nyelvemlék)
• Ómagyar kor: 1526-ig, a mohácsi vészig (a nyelvemlékes kor kezdete)
• Középmagyar kor: 1772-ig, a felvilágosodás koráig (írott és nyomtatott nyelvemlékek)
• Újmagyar kor: 1772-től napjainkig. 

A nyelvemléktípusok

Szórványemlékek: idegen nyelvű szövegben előforduló magyar nyelvi elemek, rendszerint tulajdonnevek: földrajzi és személynevek. Pl: a fővezérek nevei: Álmos, Árpád, Levedi, Üllő, Tas; a törzsek nevei: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér. Földrajzi nevek: Etelköz, Tisza, Maros, Levédia. Tisztségnevek: gyula, vajda.
Szórványemlék pl.: A tihanyi apátság alapítólevele (1055); Anonymus: Gesta Hungarorum (1200 körül).

Glosszák: lapszéli vagy sorközi magyar nyelvű jegyzetek. Pl.: Marosvásárhelyi glosszák (1410 körül).

Szójegyzékek: a szótárak elődei. a latin szavak fölé írták a magyar jelentést. 

Szövegemlékek: a latin nyelvű kódexekben (kézzel írt könyvekben) található, összefüggő magyar nyelvű szövegek. 

A korabeli magyar irodalom kezdetben latin nyelvű volt, de hamar szükségessé vált a magyar nyelv használata is. A latinul nem tudó hívőkhöz ugyanis csak magyar nyelven lehetett szólni, s ők maguk is igényelték a magyar nyelvű himnuszokat, imádságokat.

Nem véletlen, hogy a két legelső ránk maradt magyar szöveg egy prédikáció, a Halotti beszéd és könyörgés (1200 körül) és egy 1300 táján lejegyzett vallásos vers, az Ómagyar Mária-siralom. Mindkét szöveg egy-egy mintaként szolgáló latin szöveg szabadfordítása. 

Halotti beszéd és könyörgés

http://www.okm.gov.hu/letolt/retorika/ab/szoveg/szov/hbesz.htm

A Halotti beszéd és könyörgés a latin nyelvű Pray-kódexben maradt fenn. A kódex Pray György jezsuita szerzetesről  kapta a nevét, mert ő fedezte fel egy kódexben. 

Ez egy temetési prédikáció, amit akkor mondtak el, amikor a holttestet a sírba tették, a latin nyelvű szertartásban ez volt az a rész, amikor a pap magyarul fordult a gyászolókhoz és magyarul imádkozott. 

Felépítése

Két részből áll: egy halottbúcsúztató prédikációból és egy imából. A temetési beszéd a latin eredeti parafrázisa, vagyis átfogalmazása, a könyörgés  "Szerelmes brátim" kezdetű megszólítással kezdődik, ez pedig egy pontos fordítás.

A Halotti beszéd maga is két részből áll: egy elmélkedésből és egy imádságból. A korabeli pap- igen hatásosan egy felkiáltó mondatoz kapcsolt kérdő   mondattal a halál komorságát idézi fel, s a kérdésre adott válasszal bizonyítja, hogy:

por és hamu vagyunk.

Hogy a bűn végzetes voltát igazolja, feleleveníti a paradicsombeli tilalmakat, Ádám bűnbeesését és következményeit. Ezt az elmélkedő részt újra egy rövid, felkiáltásszerű kérdés és gyors válasz zárja le:

Kik azok? Mi vagyunk.

Majd egy figyelmeztető gesztussal mutat a sírgödörbe: egy ember sem kerülheti el "ez vermet", mert mindnyájan afelé közeledünk. Befejezésként imádkozásra szólítja fel a hallgatóságot a szegény halott bűnös lelkéért. 
Ezt követi a kötött szövegű, pontos fordítást adó Könyörgés, amely valójában egy második imádság. Célja, hogy a halott "bírságnap", vagyis az utolsó ítéletkor, a test feltámadása után Krisztus jobbján, a szentek közt kapjon majd helyet.

A nyelvemlék a szóbeliségből az írásbeliségbe éppen átlépett, nagyon közel áll az élő beszédhez, kitűnően alkalmazza a latin retorika eszközeit: felkiáltás, kérdés, felelet, felsorolás, ismétlés, kötőszóhalmozás (poliszindeton), anafora, alliteráció, metonímia, figura etymologica.

 A Halotti beszéd és könyörgés első sorában ez a latin mondat szerepel: 

Sermo sup sepulchrum.

Jelentése: "beszéd a sírgödör fölött", vagyis temetéskor a pap által elmondott búcsúbeszéd és ima. Első mondata utal a szöveg kommunikációs helyzetére: deixissel kezdődik, amely egyben felkiáltás is: rámutatás az emberi élet végességére és a halálra. 

Nagy a retorikai, nyomatékosító ereje a szóismétléseknek, a figura etymologicának, a metonímiának, amiben az ok helyett rögtön az okozat szerepel: 

És az gyimilcsben halálut evék.

Erős retorikai hatása van a változatos mondatformáknak. Az imára anaforikus ismétlődések szólítanak fel, amelyek egyben felsorolást és fokozást is tartalmaznak. A szöveg több helyén megfigyelhető az "és" mellérendelő kötőszó ismétlése, amely szintén a nyomatékosítás, a részletezés retorikai eszköze 

Pray-kódex	Halotti beszéd és könyörgés

Ómagyar Mária-siralom

http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/kkor/028.htm

Az Ómagyar Mária- siralom a Leuveni kódexben található meg. Egy korábbi Mária-himnusz (Planctus) szabad átköltése.

Az Ómagyar Mária-siralom magyar költője jól megérezte, hogy a latin sorok két ritmikai egységre oszlanak, s végig kétütemű sorfajban írta meg a maga költeményét. A magyar hangsúlyos ütemben a hangsúlytalan szótagok száma ekkor még kötetlen volt, s ez nagyobb szabadságot, változatosabb sorok létrehozását tette lehetővé. Kifejlett rímek, tudatosan alkalmazott alliterációk találhatók benne. 

Változatos a rímelhelyezés: előfordulnak páros rímek ( a a b b ), félrímes megoldások ( x a x a ) és bokorrímek is (a a a ). Ezek a verstechnikai megoldások gyakorlott szerzőre vallanak.

A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol pedig fiát szólítja meg anyai becézgetéssel, illetve a halált kérleli - önmagát ajánlva fel neki gyermeke helyett -, majd pedig Jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. 

A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg egyetlen fiát, legalább osztozni akar vele a halálban. 

Michelangelo: Pieta