A rímfajták
1. Tiszta rím: a vers utolsó két szótagjában a hangok megegyeznek.
"Minden bokorban friss szín, friss öröm -
De csak megvérez, amikor töröm!"(Tompa László)
2. Ragrím, képzőrím: a tiszta rím különleges formája. Nem a szótő, hanem a toldalék rímel.
Iszonyú dolgok mostan történűlnek,
Népek népekkel egymás ellen gyűlnek,
Bűnösök és jók egyként keserűlnek
S ember hitei kivált meggyöngűlnek.: Krónikás ének 1918-ból)
3. Asszonánc: csak a magánhangzók egyeznek meg, a mássalhangzók nem (ill. esetleg csak zöngés-zöngétlen rokonságban vannak).
"Olyan egyedül éltem én,
Hogy egész világ volt enyém."
(Juhász Gyula: Remeteség)
4. Páros rím: a szomszédos sorok rímelnek. Egyszeri képlete: a a .
Négysoros képlete: a a b b.
Temetésre szól az ének,
Temetőbe kit kísérnek?
Akárki! Már nem földi rab,
Nálam százszorta boldogabb.(Petőfi Sándor: Temetésre szól az ének...)
5. Keresztrím (váltó rím): a rímpárok váltakoznak egymással.Egyszeri képlete: a b a b
Milyen volt szőkesége, nem tudom már, -> a
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,-> b
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, -> a
S e szőkeségben újra érzem őt. ->b
(Juhász Gyula: Milyen volt...)
6.Ölelkező rím: az egyik rímpár körülveszi a másikat. Képlete: a b b a vagy a a b c c b.
Minden Egész eltörött, -> a
Minden láng csak részekben lobban, -> b
Minden szerelem darabokban, -> b
Minden Egész eltörött. -> a: Kocsi-út az éjszakában) ......
Ősz húrja zsong ->a
jajong, busong -> a
a tájon, -> b
s ont monoton -> c
bút konokon -> c
és fájón. -> b: Őszi chanson (Tóth Árpád fordítása)
7. Félrím: Csak a páros vagy páratlan sorok rímelnek.
Képlete: x a x a (ritkábban: a x a x, vagy: a x a, vagy: a a x stb.)
És ekkor még szivem kigyúl, ->x
Mint hosszu téli éjjelen -> a
Montblanc örök hava, -> x
Ha túl a fölkelő nap megjelen... -> a: Húsz év múlva)
8.Bokorrím, halmazrím: Több egymás utáni sor rímel egymással. A 4-nél nagyobb számú rímcsoport neve: halmaz rím.
Képlete: a a a (a) ...
Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él, -> a
Bűvüljön jó hire, valahól nap jár-kél, -> a
Lássák pogány ebek: az Istentől fél, -> a
Soha meg nem halhat, hanem örökkén él. -> a: Szigeti veszedelem)
9. Visszatérő rím: a felelő rímre a vers további részében még egy sor rímel. Pl.: a a x a (vagy: a a b b a)
Nézz, drágám, kincseimre, -> a
Lázáros, szomorú nincseimre, -> a
Nézz egy hű, igaz élet sorsára ->x
S őszülő tincseimre. -> a: Nézz, drágám, kincseimre)
10. Kancsal rím: játékos forma, az élesen elütő hangzású tréfás megfelelés neve:
Itt járt tegnap Devecseri,
Jaj de nagyon bevacsorált.: Csacsi rímek)
11. Kecskerím: játékos forma, amelyben a mássalhangzók helyet cserélnek.
Volt rajta egy rémes zergekabát,
és evett egy krémes kergezabát.
Bármennyi embert ölök rakásra,
nem teszek szert egy öröklakásra.: Két kecskerím)
12. Ráütő rím: a b a b b vagy a a b b b, x a x a a, stb.
Eresz alól fecskefia ide néz, oda néz: -> a
van-e hernyó, hosszú kukac, ízesebb, mint a méz? -> a
Csőrét nyitja ám, -> b
buzgón, szaporán. -> b
Kis bendőbe mindenféle belefér igazán. -> b
(Weöres Sándor: Eresz alól)
13. Alkalmi rímszerkezetek: Gyakoriak pl. Kosztolányi Dezső és József Attila költeményeiben. Az ilyen formájú költeményeikben a strófák sorszáma is spontán alakul, a strófákon belül pedig az egyes rímfajták (és a sorhosszok is) a gondolatok hullámzását követve formálódnak.
| A részlet rímszerkezete: x a b a b c d d c |
Itt ülök csillámló sziklafalon. -> x
Az ifju nyár -> a
könnyű szellője, mint egy kedves -> b
vacsora melege száll. -> a
Szoktatom szívemet a csendhez. -> b
Nem oly nehéz - -> c
idesereglik, ami tovatűnt, -> d
a fej lehajlik és lecsüng -> d
a kéz. ->c: Óda)
Rímek kvíz: itt
