Eposz: nagy terjedelmű elbeszélő költemény. Hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek, ,tevékenységüket természetfeletti, isteni erők is támogatják, s az egész közösség sorsára kiható rendkívüli tetteket hajtanak végre. A klasszikus eposzok szóbeliség útján jöttek létre, így is terjedtek. A szájhagyomány útján keletkezett eposzokat később jegyezték le. 

Eposzi kellékek:

• invokáció (segélykérés) : Az eposz kezdősora, melyben az elbeszélő a múzsát szólítja meg (a görögöknél ő Kalliopé), hogy elnyerje vállalkozásához támogatását. A görögök hite szerint a költő, énekmondó tevékenysége adomány, az alkotás sikeressége a múzsa jóindulatától függ. Pl:

  Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
  s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
  sok nép városait, s eszejárását kitanulta,
  s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
  menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.
  Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta:
  mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak,
  balgák: fölfalták Hüperíón Éeliosznak
  barmait, és hazatértük napját ő elorozta.
  Istennő, Zeusz lánya, beszélj minekünk is ezekből.

• propozíció (témamegjelölés): A segélykéréshez kapcsolódó, kettős szerepű eposzi kellék. A mű témájának előrevetítésével (tájékoztatás a tartalomról) az elbeszélő megjelöli, hogy minek az elbeszéléséhez kéri a múzsa támogatását. 
• in medias res (a dolgok közepébe vágó kezdés) : A hősi eposzokat soha nem egészében adták elő, az énekmondó mindig a hallgatóság által kért részletét, epizódját adta elő. A hallgatóság közös mitológiai ismerete így is lehetővé tette a megértést. Ez a kellék az eposzmű előadásának hagyományát őrzi.Pl. Odüsszeusz történetébe akkor kapcsolódunk be, amikor a fia, Télemakhosz a keresésére indul, mert már évek óta nem tért haza Trójából. Tehát az előzményeket nem ismerjük.
• enumeráció (seregszemle): A küzdő felek felsorolása meghatározott szempontok alapján (hajókatalógus, görög hősök előszámlálása, istenek leírása). A háború résztvevőinek előszámlálását a hadsereg lenyűgöző nagyságának, félelmetes erejének érzékeltetésén túl  a történelmi rögzítés igénye is indokolta.

  „mürmidonok voltak nevükön, hellének, akhájok:

  ötven bárkájuknak volt vezetője Akhileusz.” 

• epitheton ornans (állandó eposzi jelzők) : Olyan szószerkezetek, amelyekben a jelző és a jelzett szó kapcsolata állandósul. A szájhagyományozó a kötészetben megkönnyítették a megjegyzést és az előadást. Pl.  leleményes Odüsszeusz, jóeszü Télemakhosz, szilárdszívű Pénelopia
• deus ex machina (Isteni gépezet) : Az eposzokban az emberi világ történéseivel párhuzamosan az isteni világ történései is jelen vannak. Az emberi világ eseményeit isteni döntések irányítják (segítik vagy akadályozzák). Az Íliászban az istenek maguk is részt vesznek a harcban, akár meg is sebesülhetnek.