A Biblia a legtöbb nyelvre lefordított könyv, összesen 66 könyvből áll, a keresztény, ill. a zsidó vallás szent könyve. Két fő része van: az Ószövetség és az Újszövetség. A Biblia azoknak az iratoknak (görög biblion= könyv, tekercs). A Biblia mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt (elbeszélés, példázat, párbeszédes jelenet, jövendölés, szerelmi dal,stb.). Az európai kultúrára gyakorolt hatása felmérhetetlen.

A Biblia a világ teremtésével kezdődik az emberi és történelmi idők kezdetén, és a végítélettel zárul az idők végezetén. A kettő közt áttekinti az emberiség őstörténetét, a zsidó (kiválasztott) nép történetét, a kereszténység kialakulását.

Ószövetség

Az Ószövetség a zsidók szent könyve (régiesen Ótestamentum). Héber és arámi nyelven íródott, a Kr.e. 12. századtól Kr.e. 2.századig. A szövetség (testamentum) jelentése: Isten (Jahve, illetve Elohim) és a választott nép(Ábrahám és leszármazottai) szövetsége, amit a vándorlások idején Mózessel megerősít. Az írások alapja a szóbeli hagyomány,amelyet a Kr.e. XV. századtól kezdtek írásban rögzíteni.

A szövegek kiválogatása a Kr.e.I. században fejeződött be. Ezt a folyamatot kanonizálásnak nevezzük (kánon=zsinórmérték). A válogatás alapja az isteni sugallat ,a esztétikai szempontok csak másodlagosak.  Az írásokat a héber történelem és vallás hajdani kiemelkedő alakjainak tulajdonították. Amit az ókori héber irodalomból ismerünk, az a Biblia által maradt fenn. 

Felépítése:

Mózes 5 könyve: a Teremtés könyve (Genezis),  a Kivonulás könyve (Exodus), a Leviták könyve (törvények és előírások gyűjteménye), Számok könyve (nevét a népszámlálásokról kapta), a Második törvénykönyv (kerek vallási és polgári törvénykönyvnek tekinthető)

1.Teremtés könyve --> http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/ter.htm

Az ún. mózesi könyvek közül az első a Teremtés könyve, melynek latinosított neve Genesis, (geneszisz=görög szó, jelentése: keletkezés). A Genesis első 11 fejezete a világ teremtését és az emberiség őstörténetét mondja el, ez erősen monoteista jellegű (monoteizmus=egyetlen istenben való hit). 

A Genesis közvetlenül egymás után 2 teremtéstörténetet is közöl. Az elsőben az eredeti héber szöveg szerint Isten neve Elóhim. Ez az egyetlen Isten, aki minden más isten létezését kizárja, puszta szavával teremtette meg hat nap alatt a mindenséget, a hetedik napon megpihent.

Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett.

A hatnapos teremtés folyamán az univerzum egyre rendezettebb, tökéletesebb lesz, a teremtés csúcsa pedig az ember. Időben ő az utolsó és az Istenhez legközelebb álló teremtmény. Feladata, hogy uralkodjék a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.

Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket.

A második teremtéstörténet több ponton is ellentmond az elsőnek,éppen csak megemlíti a föld és az ég megalkotását. Ebben az elbeszélésben a külső természet sivár pusztaság. Az Úristen, aki itt már több antropomorf (ember alakú) vonással rendelkezik, ugyanúgy a föld porából formálta meg az embert, mint a mezopotámiai mondák istenei. Az ember tehát összetett lény: a föld agyagából és az Isten által adott éltető elemből áll. Mivel az ember (adam) a földből (adma) származik, ez szerepel az első ember nevében: Ádám. Az életet tápláló kertet, az Éden kertjét az Úristen külön teremtette meg az ember számára, s Ádám oldalbordájából alkotta meg az asszonyt, Évát.

A bibliai történetben is megtalálható a bűnbeesés ősi motívuma, a lázadás isten parancsa ellen: az első emberpár a szigorú tilalom ellenére - az asszony ösztönzésére- evett a "jó és rossz tudásának fájáról". Ezzel elkövették az első "eredendő bűnt". "Felnyílt a szemük", öntudatra ébredtek, de elveszítették az Éden kertjét, az öntudatlan boldogság színterét. Az Úristen kerubokat és tüzes kardot állított az Éden kertjéhez, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat, nehogy az ember örök életet nyerjen. Az Éden elvesztésével szakadt rá az emberiségre az élet minden szenvedése s végül a halál borzalma. 

Az Isten elleni lázadás további bűnök forrása lett. Magával hozta az emberek közötti ellenségeskedést, gyűlölködést, gyilkos indulatokat. Ezt jelzi Kain és Ábel (Ádám és Éva gyermekei) története is. Kain irigy féltékenységből megölte Ábelt, mert az ő áldozatát az Úr elfogadta,míg Kainét elutasította. Ez az első gyilkosság, ami egyben testvérgyilkosság volt, s ez az ember erkölcsi bukását, eltévelyedését igazolja. 

2. A vízözön

Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul,
megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében.

Isten elhatározta, hogy elpusztítja a világot az emberek gonoszsága miatt. Egyedül Noénak és családjának kegyelmezett meg, mert "Noé igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között." A vízözön elbeszéléseit a Genesis 6-9 fejezetei tartalmazzák. Az özönvizet eső és áradások okozták.Az Úr szólt Noénak, hogy el fogja pusztítani az emberiséget, ezért építsen bárkát, és minden állatból vigyen egy párt (egy hímet és egy nőstényt)  a bárkára. A bárka megépülése után nagy esők estek, a föld alatti vizek is felszínre jöttek. Csak Noé és a bárkában lévő családtagjai élték túl az áradást. Az özönvíz egy évig tartott. 

A bárka az Ararát hegyén feneklett meg. Isten megígérte, hogy többet nem pusztítja el az emberiséget, ennek jeléül szivárvány jelent meg az égen. 

3.József története

Jákob,  gyermekei közül Józsefet szerette a legjobban. Még tarka köntöst is csináltatott neki. Józsefet ezért a többiek gyűlölték.

Különösen azután, hogy József álmot látott. Ezt álmodta: Bátyjaival együtt a mezőn kévét kötött. Az ő kévéje középen állva maradt, a többieké pedig körülvették és földig hajoltak. Máskor meg azt, hogy a nap, a hold és a csillagok meghajoltak József előtt. Testvérei féltékenyek lettek és haragosan kérdezték: Talán király akarsz lenni fölöttünk?  Egy alkalommal a testvérek a mezőn voltak. Józsefet apjuk utánuk küldte. Amikor meglátták, elhatározták, hogy megölik. Ruben, Jákob elsőszülötte azonban meg akarta menteni. Azért azt ajánlotta, hogy dobják egy kiszáradt kútba. Ezt tették. Rövidesen kereskedő karaván haladt arra Egyiptom felé. Juda javaslatára Józsefet eladták a kereskedőknek. József Egyiptomba került rabszolgának. A testőrség parancsnokának Putifárnak házába került intézőnek. Putifár felesége azonban hamisan bevádolta Józsefet. Így József börtönbe került.

A börtönben József megfejtette a főpohárnok és a fősütőmester álmát. A főpohárnokot három nap múlva kiengedték a börtönből. József megkérte, hogy legyen segítségére szabadulásában, a főpohárnok azonban elfeledkezett Józsefről. Két év múlva fáraó álmodott. Hét kövér tehén jött elő – fáraó álmában – a Nílusból. Utána mindjárt hét sovány tehén, és ezek felfalták a kövéreket. Azután hét kövér kalászt látott álmában, és ezeket is elnyelte hét üres kalász. Fáraó álmát az egyiptomi tudósok nem tudták megfejteni. Ekkor eszébe jutott a főpohárnoknak József. Józsefet kihozták a börtönből és ő nyomban megfejtette fáraó álmát: hét bőtermő esztendő után hét ínséges év következik.

Fáraó Józsefet kormányzóvá nevezte ki. József összegyűjtetett a bőtermő esztendőkben minden felesleget, a hét szűk esztendőben pedig mindent drágán eladott. Így hatalmas gazdagsághoz juttatta fáraót.

A szűk esztendőkben Jákob és fiai is éheztek. Hallottak azonban Egyiptom kormányzójáról, aki gabonát oszt. A fiúk is elindultak gabonát vásárolni. Nem ismerték fel Józsefet, de József felismerte őket. Rájuk fogta, hogy kémek, és Simeont börtönbe vettette. A többit hazaengedte azzal, hogy hozzák el legkisebb testvérüket, Benjamint is. Akkor elhiszi, hogy nem kémek, és Simeont is kiengedi a börtönből.

Jákobnak ismét elfogyott a gabonája. Nagy szívfájdalommal engedte útnak Benjamint is testvéreivel. Juda azonban kezességet vállalt érte. József kemény próbára tette őket. Miután a próbát kiállták, hajlandók lettek volna Benjamin helyett rabszolgává lenni. Ekkor József felfedte magát előttük.

Jákob egész családjával Egyiptomba költözött. Fáraó Izrael egész népét Egyiptom leggazdagabb vidékére telepítette le. József Egyiptomban halt meg 110 éves korában.

Az elbeszélt eseményekből az a tanulság vonható le, hogy csak az képes nagy tettekre, aki maga is megjárta a szenvedések mélységeit. József alakja emberileg-erkölcsileg is egyre tisztul, magasabbra emelkedik: így válik a bibliai Megváltó előképévé. Ugyanakkor a testvéreknek is meg kell tisztulniuk, meg kell járniuk a bűnhődés útjait, hogy végül szeretetben újra egymásra találhassanak.

4.Zsoltárok könyve

Különböző korszakokban keletkezett, liturgikus, azaz szertartások alkalmával, istentiszteletkor használt énekek, verses szövegek gyűjteménye. Minden kánon 150 zsoltárt tartalmaz. Ezeknek a lírai költeményeknek az egyes ünnepi vagy más alkalmakra való felhasználását a változatos tartalom és műfaj (himnusz, könyörgés, panasz, ima, hálaadás, stb.) tette lehetővé. A legtöbb zsoltár szerzőségét Dávidnak, Júda s Izrael királyának tulajdonították, aki Jézus nemzetségének őse is egyben. A Biblia egyik legérdekesebb alakja, puszta kézzel győzött le egy oroszlánt, parittyával egy hatalmas óriást (Góliátot). Néhány zsoltár szerzője azonban Dávid király fia, Salamon király.

Mint a szép híves patakra
A szarvas kívánkozik,
Lelkem úgy óhajt Uramra,
És Hozzá fohászkodik.
Tehozzád, én Istenem,
Szomjúhozik én lelkem,
Vajjon színed eleibe'
Mikor jutok, élő Isten?

(42.zsoltár)

További teremtéstörténetek (mítoszok): 

• Mezopotámia: úgy lett az ember, hogy egy meggyilkolt isten vérét agyaggal gyúrták össze.
• Egyiptom: Ré, a Napisten földre hullott könnyeiből keltek ki az emberek.
• Japán: Izanagi ősatya és Izanami ősanya- az ő nászukból született a Nap és a Hold, de ezek folyamatosan veszekedtek, ezért elválasztották egymástól őket. Ezért lett nappal és éjszaka.
• Laosz: Vietnam melletti terület. Az emberek 3 hatalmas dísztökből keltek ki. Az elsőből a szegények, a másodikból a köznép, a harmadikból a mandarinok (előkelők) és a fehérek keltek ki.
• Amerika, maják:
• Földből és sárból gyúrták össze az embereket az istenek, de gonoszak lettek, ezért az istenek el is pusztították őket. 
• Fából faragták ki az embereket, de az értelmet nem kapták meg, ezért nem lettek gonoszak. Később megkapták, de hálátlanok lettek, ezért az istenek vízözönt zúdítottak rájuk.
• Germán mitológia: a tenger kimosott két fát, ebből lett kifaragva az első emberpár.