Cselekmény:

• Mi a mű alaphelyzete és záró helyzete?
• Mik a szereplők céljai? Milyen problémákat kell megoldaniuk? Miért ezeket?
• Mi váltja ki  konfliktust? Kik között játszódik le? Nyílt vagy rejtett?
• Hol következik be a fordulópont és a tetőpont? Egybeesik-e a kettő?
• Sikerül -e a szereplőknek elérni a céljaikat? Milyen áron? Vannak-e olyan problémák, amelyek megoldatlanok maradtak? Miért?
• Kronológiai sorrendben állnak-e az események? Van-e előreutalás, késleltetés? Folyamatosan egyenesen halad-e előre a történet?

Szereplők: 

• Ki a főhős? Ki áll szemben vele? Kik a mellékszereplők? Mi a szerepük a történetben?
• Milyen jellemvonásaik vannak a főszereplőknek? Melyek a gyengéik és erősségeik? Miért váltak ilyenné?
• Hogy hívják őket? Ha nincs nevük, miért nincs?
• Motiváltak-e a cselekvéseik? Mi motiválja őket? Mit tudunk vágyaikról, álmaikról?
• Milyen lélektani folyamatok zajlanak bennük? Honnan tudjuk? Megváltoznak-e,és hogyan?
• Úgy cselekszenek-e, ahogyan elvárjuk tőlük?

Tér-idő:

• Mikor játszódik a történet? Mennyi időt ölel fel?
• Melyik évszakban, napszakban vagyunk? Milyen az időjárás? Van ennek metaforikus jelentése?
• Melyek a tér jellegzetességei (pl. valóságos/fantasztikus, zárt/nyitott,civilizációs/természeti)? Milyen térelemeket emel ki az elbeszélő?Miért ezeket?
• Mi a tér és idő szerepe (pl. csak háttérhangulatot teremt, az események kiváltója, metaforikus)? 
• Vannak-e szereplők, akik ellentétben állnak a környezettel?

Narráció:

• Milyen típusú a narrátor? (Pl. jelen van-e a cselekményben szereplőként; E/1 vagy E/3 személyű-e az elbeszélés, mindentudó vagy korlátozott tudású)
• Hogyan viszonyul a narrátor a novellában a megalkotott világhoz? (Pl. tárgyias, személyes, fölényes, együttérző, lírai, ironikus) Milyen nézőpontokból mutatja be a narrátor az eseményeket és a szereplőket?
• Mi az, amit részletesen elmond, s mi az, amit elhallgat? Miért?  Vannak-e kitérők a történetmesélésben? Mi a szerepük?
• Változik-e az elbeszélésmód a történet folyamán?
• Milyen arányban vannak a párbeszédek, a leíró és elbeszélő részek? Miért? A történet- vagy szövegközpontúság meghatározóbb az alkotásban? 
• Hogyan támasztja alá a narráció módja a mű üzenetét?

Stíluseszközök, műfaj: 

• Mi a jellemző a szöveg zeneiségére, a szövegfonetikai eszközök használatára?
• Mi jellemző a szöveg szókincsére a szavak stílusárnyalata, eredete, hangulata szempontjából? Melyek a kulcsszavak, milyen témahálózatokat, jelentéssíkokat tárnak fel? Hogyan függnek össze ezek a síkok?
• Vannak-e költői képek, hasonlatok a novellában? Mi a szerepük?
• Mi jellemző a mondatok hosszára, szerkezetére, modalitására?
• Hogyan függnek össze a stíluseszközök a novella központi témájával, a mű üzeneteivel?
• Betartja-e a szöveg a novella műfaji szabályait? Vannak-e újítások? Mi a hatásuk?

Kompozíció, motívumok és szimbólumok:

• Milyen kapcsolat van a cím és a mű egésze között? 
• Van-e sorsfordulat a műben? Ha van, mi az?
• Milyen nagy ellentétpárokat, értékpárokat találunk a novellában? (pl. élet-halál, látszat-valóság, égi világ-földi világ, gyerekkor-felnőttkor, hazugság-igazság)
• Történik-e átértékelődés a szereplők gondolkodásában?
• Megváltozik-e a főszereplő önmagához, embertársaihoz vagy a világhoz való viszonya, gondolkodása a mű záró helyzetére? Amennyiben igen, hogyan?
• Milyen motívumokat, szimbólumokat találunk a műben? Mi a szerepük? Változik-e, bővül-e a jelentésük?
• Mi jellemző a szövegépítkezésre? (pl. ismétlődés, kihagyás, ellentétezés, szimmetria, keretes elbeszélés): 
• Milyen eljárásokkal teremti meg, fokozza, oldja a feszültséget a mű? (pl. kihagyásos párbeszédek, elhallgatás, utalás, sejtetés, fokozás, késleltetés, csattanó)

Jelentés:

• Milyen üzenetei vannak a társadalomról, a történelemről, az emberi lélekről, erkölcsi és filozófiai kérdésekről?
• Melyek tehát a novella központi kérdései? Sugallja-e a cím a kérdéseket? A cselekmény, a narrátor, a szimbólumok hogyan hatnak rájuk? Születnek-e válaszok a műben a kérdésekre?