Hamupipőke mostoháinak kivájják a szemét

A mese eredetije az i. e. 1. századba nyúlik vissza és cseppet sem annyira tündéri, mint ahogyan azt ma ismerjük. A Grimm testvérek első, eredeti verziójában az egyik gonosz mostohatestvér levágja a saját lábujját, míg a másik a sarkából metssz ki egy jókora darabot, hogy beleférjenek a cipellőbe. A herceget galambok figyelmeztetik a turpisságra, így jön csak rá, hogy a cipő valódi tulajdonosa Hamupipőke. Ezután, az angol nyelvű változatban Hamupipőke hozzámegy a herceghez. Az esküvőre a mostohatestvérek is elmennek, ám itt a galambok kivájják a szemüket. A Grimm mesében Hamupipőkének nincs tündér keresztanyja, így a báli ruhát sem tőle kapja. Ebben a történetben Hamupipőke édesanyja sírjára ültet egy fát, minden nap imádkozik alatta, és a báli ruhákat is a fa alatt találja meg.

Csipkerózsikát megerőszakolják

Giambattista Basile meséjében, amely a Csipkerózsika-történet eredetijének tekinthető, a király meglátja Csipkerózsika kastélyát, bekopog az ajtón és mikor nem érkezik válasz felmászik egy létrán a toronyba és bemászik egy ablakon. Megtalálja a hercegnőt, szólongatja, de mivel eszméletlen, nem válaszol. Ekkor fogja a lányt, ágyba viszi és megerőszakolja, majd elmegy. Csipkerózsikának ikrei születnek a királytól, az egyik gyermeke pedig kiszívja a mérget az anyja ujjából, mire az felébred. A király később visszajön, bevallja a tettét, és egészen perverz fordulatként egymásba szeretnek. Csakhogy a király már nős, így amikor a feleség rájön, hogy férje és Csipkerózsika egymásba szerettek, azt tervezi, hogy megöleti, megfőzeti, majd megeteti az ikreket a saját apjukkal, Csipkerózsikát pedig elégeti. Szerencsére a gonosz terv nem sikerül.

A kis hableány öngyilkos lesz

Hans Christian Andersen klasszikusa is jócskán eltér a Disney-mesétől. Habár a történetben végig a herceg a fő motiváció, amiért a hableány ember akar lenni, nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy Andersen hableánya az emberek örök életű lelkére is vágyik. Bár a hableányok tovább élnek, mint az emberek, halálukkor a lelkük is meghal, míg az emberi lélek tovább él. Így, amikor az esküvőre kerül sor az átváltozott tengeri boszorkánnyal, felbukkannak a kis hableány testvérei, akik egy kést adnak a hableánynak, hogy azzal ölje meg a herceget, mert ha a vére a lábaira csöppen, akkor azok visszaváltoznak uszonyokká, ő pedig visszatérhet a tenger mélyére. Ám a hableány annyira szereti a herceget, hogy képtelen megölni. Beleveti magát a tengerbe és fehér habbá változik.

Hófehérke és a hét törpe – mostoha vörösen izzó vascipőben

Ebben a mesében szinte minden az eredeti történet alapján zajlik, egyedül a végkifejlet az, ami a korábbi verzióban valamivel horrorisztikusabb. Az eredeti mesében, miközben a törpék viszik az üvegkoporsót, az egyik ember, aki tartja megbotlik és kiesik Hófehérke szájából a mérgezett almadarab. Hófehérke felébred, ő és a herceg összeházasodnak, az esküvőre pedig elhívják a gonosz királynőt is, akinek az a büntetése, hogy vörösen izzó vascipőt viselve táncoljon addig, míg holtan nem esik össze.

Piroska és a farkas

A mindenki által ismert sztori igazi diadalmenet: a vadász megöli a gonosz farkast, és megmenti Piroskát. Az eredeti, Charles Perrault által jegyzett francia mesében - és annak több ezer éves előzményeiben - a kislány egy jóltáplált hölgy, akit a farkas útbaigazít az erdőben, majd amikor eltéved, akkor felfalja, és ezzel a mese véget is ér. Nincs vadász, csak a farkas és a halott Piroska. Az erkölcsi tanulság: ne állj szóba idegenekkel, és a járt utat a járatlanért el ne hagyd. Egyes középkori verziókban farkasemberek fenyegetik Piroskát, míg vannak olyan változatok, amikben a farkas a nagymama húsával és vérével eteti meg a lányt.