Magánhangzó, mássalhangzó törvények

Mássalhangzó törvények:
 1. Hasonulás: egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására
megváltozik, hozzá hasonul
                      -Részleges hasonulás: két szomszédos mássalhangzó közül az egyik csak részben
                       hasonul a másikhoz
                       - Zöngésség szerint: népdal (p-zöngétlen, d-zöngéses), bicikli

                        -Zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban

                        -Zöngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam

                        -képzés helye szerinti részleges hasonulás: Ekkor az n hang változik meg, az utána                                             következő d vagy b hang m-mé változtatja, pl. színpad, bicikli

2. Teljes hasonulás: egymás mellé kerülő mássalhangzók egyike teljesen hasonló lesz a
másikhoz, azonossá válik a másikkal. A két hang helyett csak egy hosszú hangot képzünk.
                                  - Írásban jelölt: kiejtés elve érvényesül (naggyá, ebben, akkora)
                                   -Írásban jelöletlen: szóelemzés elve érvényesül (anyja, beszélj, egészség)

3. Összeolvadás:  Írásban nem jelöljük, 2 különböző képzésű szomszédos hang a kiejtésben, így
harmadik hanggá olvad össze.  Pl. barátság t+s=ccs,  adsz d+sz=cc, kenjük n+j=nny

4. Kiesés:  a szó belsejében vagy szavak határán kettőnél több mássalhangzó torlódik, a
hangcsoport középső tagja a kiejtésben kiesik („d” vagy „t” hang) pl: mondta, küldte, most sincs

5. Rövidülés: rövid mássalhangzók szomszédságában lévő hosszú mássalhangzót is röviden ejtjük. pl: jobbra, lánccal

Magánhangzó törvények:
1.Hangrend: Magánhangzók szabályok elrendeződése. A magas hangrendű szavakban magas, a mély hangrendű szavakban csak mély magánhangzók vannak, a vegyes hangrendű szavakban magas és mély
magánhangzók vannak. Az az összetett szavakra nem vonatkozik (színház).
o Pl:
-Magas: üzem, levegő (repülő+i)
-Mély: táska (uborka)
-Vegyes: iskola

 2.Illeszkedés: A magas hangrendű szavakhoz magas, a mély hangrendű szavakhoz mély toldalék
járul. Az összetett szavak az utótag hangrendjének megfelelően kapnak toldalékot.
(színházban)
o Kétalakú toldalék: ban-ben, ság-ség, nak-nek, ra-re
o Háromalakú toldalékok: hoz-hez-höz, on-en-ön
o ajakkerekítés szerint illeszkedik
o Egyalakú: csak egy alakban kapcsolódik így a szavak vegyes hangrendűvé változnak